ami rendíthetetlennek tűnik

Ez volt az első randim a nagy szakítás óta, előtte meg csak fiúkkal randiztam. ‘Vagy életed szerelmét találod meg, vagy lesz egy jó sztorid.’- emlékeztettem magam legjobb barátnőm szavaira. Olasz étteremben voltunk, távolban halk zene szólt, kovácsoltvas székeken ültünk. Igazi nápolyi pizzát rendeltünk, rengeteg paradicsomszósszal. Pont ahogy szeretem. 

-Mit gondolsz az ananászról a pizzán? Szoktál enni?- kérdeztem.

-Undorító.- felelte a lány két falat között. 

-Ó.

-Te?

-Én szeretem. 

Csendben ettünk tovább.

-Látom van tetkód.- bökött a lány a karom felé.

-Van igen. Ez a csillagjegyem. 

-Szűz? 

-Nem. Skorpió. 

-Áh. Értem. Nekem ez nem mond semmit.

A pincér lerakott mellénk egy kis kosárkát olajjal, csili olajjal, sóval, borssal és balzsamecettel telepakolva. 

-Szeretnél még más tetkót is?- kérdezte, miközben a kosár tartalmát nézegette.

-Szeretnék egy pipacsot. 

-Pipacsot?

-Igen, mert amúgy a fehér pipacs az az egészség szimbóluma. 

-Nem is tudtam.

-De én talán nem is fehéret szeretnék, hanem inkább pirosat.

-Miért pirosat? 

-Mert azt a benyomást kelti, mint egy vad erős valami, közben meg ha letéped olyan gyenge, hogy szinte azonnal lepotyognak a szirmai. Szóval ilyen kettős. Költőinek találom, hogy valami, ami rendíthetetlennek tűnik, simán szétesik.

Mivel a lány nem reagált, folytattam.

-Na igen. És szóval tudod, már mondtam korábban, hogy nekem meghalt az apukám. Szóval az ő emlékére szeretnék egy pipacsot. Mert rá emlékeztet. Úgy tekintettem rá kislányként, mint egy sziklára. Egy stabil szereplőre az életemben. Soha nem gondoltam, hogy egyszer csak, volt-nincs, nem lesz. De rákos lett. Leukémia. Emlékszem, mindig ünnepeltük, ha jó lett a vérképe, akkor is, ha tudtuk, hogy ez hamar változik. Több éven át küzdött vele, hol több, hol kevesebb sikerrel. Talán négy vagy öt év is volt, de már nem igazán emlékszem, teljesen összefolynak azok az évek.  És azalatt az idő alatt a szemem láttára potyogtak le az erős, piros szirmai. 

Az evőeszköze csörömpölése törte meg a hirtelen beálló csendet, amit a lány a tányérjára helyezett le. Felhúzta a pólóját és oldalt a bordáira mutatott. 

-Én ide egy vasmacskát szeretnék. Tudod, mert vitorláztam meg ilyenek.