Képzeld azt, hogy megjelenik előtted az ördög, aki kiköpött hasonmásod. Csak éppen Havaii mintás inget és rövidnadrágot visel a lakásodban, fején napszemüveggel, a kinti hideg ellenére. Azt mondja neked az Ördög, hogy már kevés van hátra az életedből, úgyhogy gondoldd át, mihez kezdesz a maradék időddel. És neked átfut az agyadon az összes extrém sport, amit mindig is ki akartál próbálni, távoli hely, ahova sose jutottál el, film amit sose néztél meg, ház körüli munka, amit halogattál, első randik, amiket nem izgultál végig, és szavak, amiket sosem mondtál ki. Ha úgy érzed szükséges, csak fel kell adnod valamit, és egy nappal tovább maradhatsz életben. És abban a napban azt kezdesz magaddal amit csak szeretnél. Egyszerű, nem igaz? Egy valami eltűnik a világból, cserébe egy napot még élhetsz.

A történet leírja, milyen lenne a világ dolgok nélkül, amiket a főhős feladott, mint például telefon, filmek vagy órák nélkül. És mint olvasó, akarva akaratlanul átgondolod, hogy milyen világban élnél ezek nélkül te is és mekkora jelentősége van az életedben azoknak, amiket ő feladott. Aztán arra is rákényszerít hogy elgondolkodj te mit lennél képes feladni azért, hogy tovább élj.

Sok olyan könyvet olvastam, amiben a halál fogalmát és az élet értelme clishét boncolgatják. Ennek ellenére ez a könyv páratlan. A szövegnek olyan mélységei vannak, amik miatt tényleg nehezen tettem le a könyvet két fejezet között. A mondatok, párbeszédek egyszerűek, mégis szépirodalmi a szöveg. A történet fiolzófia komolysága egyensúlyban van a főszereplő egyszerűségével, jelezvén, hogy átlagember. Az átlagember életében a halál ugyanolyan jelentőségű, mint a fantasztikus, kivételes hősök életében, ezért őszintén frissítő, hogy a szereplő annyit kezd az életével, amennyit én is kezdenék a helyében. Spolier alert: nem váltja meg a világot.

A végén esélyes a sírás.
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️