Mitől női a női thriller?

A thriller és a krimi lényege a szórakoztatás, ami nemektől független. De akkor miért beszélünk mégis női krimiről, mint külön műfajról?  A válasz egyszerű. Míg mondjuk atlétikában, síkfutásban a női verseny pont olyan, mint a férfi, a krimiben más a helyzet. A női thriller ugyanis nem csak azt jelenti, hogy nő írta.  

Maksai Kinga Most már biztosan hazaér című pszichológiai thrillere a központi karakteren keresztül mutatja be a történetet. A cselekményt a főszereplő érzésein, álmain keresztül látjuk. Azonosulni tudunk a főszereplő, Dóra mindennapjaival, mivel ott vagyunk vele az életében, a házában, és érezzük, átvesszük a félelmet, a szorongást, amit átél. Dóra fiatal anya, aki egyedül próbálja kideríteni, mi történt férjével, miután egyik este, egy céges buli után nem tért haza. A főszereplő és rajta keresztül az olvasó végig érzi az egyedüllét súlyát, már abban is kételkedni kezd, amiben előtte biztos volt. A megválaszolatlan kérdésekkel zsúfolt, idegtépő felvezetés után csak fokozódik a feszültség. 

A magára hagyott kisgyerekes anyuka életének, gondolatainak leírása hátborzongatóbb, mint egy véres bűnügyi színhelyé. Nem egy szélsőséges szituáció teremt feszültséget, hanem a mindennapokban rejlő veszélyek, a kiszolgáltatottság. Dóra férjének nagydarab munkatársa hívatlanul beállít a házába, a szomszédban egy perverz figyeli minden mozdulatát, egy szórakozóhelyen egy idegen férfi részegen úgy ér hozzá, ahogyan nem szeretné. Ezeknek a szituációknak a súlyát egy nő talán jobban átérzi, hiszen tisztában vannak azzal, milyen kiszolgáltatottnak lenni, kitéve erőszaknak és fenyegetésnek.

Maksai Kinga első thrillere, a Most már biztosan hazaér nyugtalanító és lebilincselő kaland, mely annyira plasztikus és mindennapi, hogy az olvasót végig rázza a hideg. Hiszen - veled is megtörténhet!

Ezt a műfajt nők írják nőknek, de ez nem jelenti, hogy férfiak ne élveznék. 

Az ilyen típusú regények, thrillerek érzelmileg is feszültek nagyobb fókusz van a karakterek fejlődésén, általában nem egyértelműen pozitív vagy negatív karaktereket jelenít meg, összemosódik  jóság és gonoszság. 

A hétköznapi női karakterekkel könnyebb azonosulni, mint a tipikus, macsós, zseninek született detektívvel, aki megoldja a rejtélyt és a történet végén mindenkit megment. A fókusz átkerül a bűntény körülményeire, következményeire, az áldozatok élményeire, helyzetük megértésére. 

Ez a formátum háttérben hagyja a gyilkosokat, bajba jutott hölgyek helyett női túlélőkről, hősies egyben komplex nőalakokról mesél, akiket a múltban gyakran trauma ért. A jó thrillerben erős szereplőkkel és erős érzelmekkel találkozhatunk. A nők talán érzelmesebbek, jobban megengedik maguknak, hogy egy csavaros történet magával ragadja őket. Az áldozatok lelki állapota jobban bevonhatja őket, hajlamosak szoros érzelmi köteléket kiépíteni, szinte érdekeltek abban, hogy a szereplők oldják meg a rejtélyt, találják meg szeretteiket, szökjenek meg a veszélyesből. A női olvasó igazán kapcsolódni tud a karakterekhez, élvezni tudja a thriller által felkínált érzelmi hullámvasutat.

Ráadásul lassan megértjük, hogyan működik az elkövető agya, milyen lehetséges körülmények fordulhatnak elő, ezzel is csökkentve az esélyt, hogy maga kerüljön hasonló helyzetbe. Kiismerve a gyilkos - ha van gyilkos… -  gondolatmenetét, sikeresen meglóghat előle, vagy túljárhat a rosszakarója eszén - képzeletben, nyilván. 

A női thriller a „hogyan” helyett inkább a „miért”-et állítja középpontba, és sokkal alaposabban tárja fel az eseménysor a pszichológiai vonatkozásait. Az olvasó biztonságban érzi magát, mégis teljesebb képet kap, belehelyezkedhet az áldozatok helyzetébe, bevonódik a sorsukba.  

---

Mini-interjú Maksai Kingával:

A férfiak természetüknél fogva agresszívebbek a nőknél, ezért biztosan elsősorban őket fogják érdekelni a bűnözésről és erőszakról szóló regények. Igaz? Nem feltétlenül. A témát Maksai Kinga, Merítés-díjas szerzővel jártuk körbe.

Szerinted miért olvasnak thrillereket a nők? 

Például Reese Witherspoon könyvklubja számtalan thrillert ajánl női szerzőktől és látszik, hogy erre van igény. Sokszor azért olvasunk ilyen könyveket, hogy kilépjünk a valóságból. Persze ezek a történetek gyakran hétköznapi körülmények között zajlanak, de ez akkor is fikció, ami alapvetően a szórakoztatást szolgálja. Talán azért is népszerű a nők körében a krimi, thriller, mert vannak olyan viselkedések, érzések, amik társadalmilag kevésbé elfogadottak a nőktől, ilyen módon viszont "átélhetik" őket. Lehet, hogy kíváncsibbak a női olvasók: nyitottabbak arra, hogy ennyire részletesen belemenjenek egy karakter hétköznapjaiba, fogékonyabbak az apróságokra. 

A thrilleren belül melyik műfajt érzed kimondottan női irányzatnak? 

A „domestic noir”-ban vagy „domestic thriller”-ben nincs kacifántos történet, rengeteg helyszín, meg nagy díszlet, hanem otthon, a négy fal között, rendszerint egy kisvárosban játszódik a cselekmény. A hangsúly a klausztrofób, nyomasztó érzetre kerül. Ez abból a szempontból remek műfaj, hogy bemutatja a nők helyzetét hétköznapi szituációkban, mentális problémákat helyez előtérbe, a nőknek a férfiakkal való kapcsolatáról mesél, ami mind nagyon fontos a női olvasóknak.

Hogyan fogadták az olvasók, hogy az ifjúsági regényeid és a gyerekkönyveid után pszichológiai thrillerrel jelentkeztél? 

Meglepődtek. Azt hiszem néhányan inkább romantikus vagy vicces történetet vártak tőlem. Én viszont ki akartam próbálni magam egy ilyen izgalmas műfajban, amihez volt is egy jó ötletem.

Mit gondolsz, mi a szerepe a traumák bemutatásának? 

Szerintem fontos téma, de ez is összetett. A könyvem főszereplője Dóra poszttraumás állapotban van, nem száll liftbe például emiatt. Egyrészt, ha ezt valaki ezt olvassa és van hasonló traumája, vagy kapcsolódni tud ehhez, akkor az pozitív, ha erről olvas és látja és nincs egyedül, mással is történtek dolgok. A regényemben szóba kerül a csoportterápia, vagyis, hogy Dóra kért segítséget, kezdett valamit a helyzettel, ami lehet egyfajta megerősítés az olvasónak. Másrészt bizonyos helyzetekben triggerként is hathat egy ilyen történetszál, ami előhúzhat rejtett vagy megoldottnak hitt problémákat az olvasóból.

(Ha úgy érzi, lelki elsősegélyre van szüksége, tárcsázza az ingyenesen hívható 116-123 számot.)

Mivel a Sunday Times 2019-es listáján, ahol a 100 legjobb krimi és kém regényt sorakoztatták fel, csupán csak 28 női író szerepelt, íme néhány nő által írt hátborzongató történet a 21. Század kiadó kínálatából: Lucy Foley- Lakás Párizsban, Paula Hawkins- Vakfolt, Lisa Jewell- A fenti lakók, Lucy Clarke- Az elveszettek, Sarah Pearse- A pihenőhely, Jane Corry- Hazugságok, amiket elhiszünk, Laura Marshall- Az évforduló, Liz Moore- Hosszú, fényes folyó, Michelle Frances- Nővérek.